Néhány volt hallgatónk véleménye a filozófiáról és a képzésünkről
„Miért érdemes filozófiát tanulni egyáltalán? Mert örömet okoz." (Bernáth László)
„A kezdeti nehézségektől eltekintve, azokon túllépve az ember előtt kinyílik a világ egy addig ismeretlen dimenziója, a dolgok átrendeződnek, új távlatokat, új szempontokat veszünk észre." (Zaka Stefánia)
„Az oktatók felkészültsége valamint műveltsége kiemelkedő." (Birta Zsolt)
„A Pázmány Bölcsészettudományi karán a filozófia szak azért külön figyelemreméltó, mert minden korszak, minden irányzat önmaga szempontjából és más értelmezések alapján is tárgyalásra kerül. Kiemelkedik közülük a vallásfilozófia és metafizika, de ez nem azt jelenti, hogy az analitikus irányzatokról ne lehetne hallani, a felé ne lehetne érdeklődni. Számomra mégis az a jelentős, hogy egyéb intézményekkel ellentétben a metafizika teljes spektruma bemutatásra kerül, a hallgatók a tradicionális értelmezésekkel is alaposan megismerkedhetnek. A BA [filozófia] szak arra szolgál, hogy ki-ki eldöntse, a filozófia mely ága felé érdeklődik. Általános ismertetések és útmutatások, ahonnan még sokfelé léphet tovább az ember." (Veres Katalin)
„A pázmányos filozófiaoktatás erőssége a vallásfilozófia és a metafizika irányzatainak széleskörű és alapos megismertetése, de említhetjük itt még a logikai képzés és a német idealizmus oktatásának magas színvolát is. Egy másik sajátossága a Pázmány BTK filozófiaképzésének a középkor őt megillető hangsúllyal történő bemutatása, amely azonban nem megy a többi korszak ismertetésének rovására." (Paár Tamás)
„A szak igazán nagy kedvet csinál az embernek ahhoz, hogy folytassa, hogy kutasson, menjen tovább és sohase szűnjön meg kérdezni, de a megfelelő pillanatban mégis tudjon megállni, megnémulni és csodálkozni." (Zaka Stefánia)
„Filozófiát tanulni, minden előítélet ellen szólva: érdemes." (Veres Katalin)
„A Pázmány hagyományosan nagy figyelmet fordít filozófiaoktatásában az Istennel, a vallással, az egyénnel és az etikával kapcsolatos filozófiai kérdések tárgyalására. Ez a mai egyetemi filozófiai kínálatban nem gyakori, az itt oktatottakra más intézményekben csak kerülőutakon lehet rábukkanni. A tanárok segítőkészsége és támogató hozzáállása a hallgatókhoz fontos tényező: a szemináriumokon támogatják az önálló álláspont kifejtését, az egyéni filozófiai érdeklődéshez kapcsolódó anyagok elérésében támogatóak, a hallgatók továbblépési lehetőségeinek keresésében egyértelműen elkötelezettek." (Zsolnai György)
„A nélkülözhetetlen alapismeretek elsajátítását követően az MA szakon folyó oktatás igen toleráns és rendkívül rugalmas keretekkel segíti a hallgatók egyéni fejlődését, valamint rendszeres programokkal (konferenciák, pályázatok stb.) támogatja személyes előrejutásukat. A BA szakon történő oktatás – lényegének megfelelően – döntően az általános alapok átadását célozza, melyek megfelelő bázist biztosítanak az alapképzés végzőseinek, hogy kellő tájékozottsággal a hátuk mögött orientálódhassanak valamely specifikus irány felé." (Birta Zsolt)
„Rajtunk áll, rendet teszünk-e a fejünkben, és ha igen, hogyan. Erre való a filozófia." (Bernáth László)
„A Filozófia mesterképzés a BA alapjaira építve döntően már a választott szakirány témájában való részletesebb történelmi ismereteket és a kortárs fejleményekben való részletesebb eligazítást nyújt." (Birta Zsolt)
„Az MA képzés sokkal specifikusabb, egy adott területbe (Vallásfilozófia vagy Etika) ad mélyebb betekintést, még több kortárs filozófiával lehet találkozni, a hallgatók már (ha lehet így fogalmazni) a tudományosság lépcsőjének eggyel magasabb fokára léphetnek." (Veres Katalin)
„Nem lehet nem filozofálni – szokás mondani. Akkor is, ha valaki ezt mélységesen igaznak tartja, és akkor is, ha valaki máris a kifinomult ellenérveken töri a fejét: filozofál, és a filozófia szakra való." (Paár Tamás)
„Általában a filozófia szak választásának sokféle hozadéka van, illetve lehet. A kritikus és önkritikus gondolkodás elsajátítása például a filozófia szak elsődlegesen oktatott kompetenciái és követelményei közé tartozik. A bölcseleti hagyomány alapos megismerése, áttekintése pedig automatikusan a gondolkodói igényesség felé tereli a hallgatót. Mivel a filozófia „összegző tudomány", ezért filozófia szakosként a diákok számos más területtel is foglalkozhatnak a szak átfogó perspektívájából. Ehhez kapcsolódik a filozófia mint szabad tudomány, szabad kutatás eszméje, amelyhez a Pázmány megfelelő kereteket biztosít." (Paár Tamás)
„A filozófia az életre készít fel: adaptálni magunkat minden új gondolathoz, új élményhez. Minden más, technikai jellegű tudásra szert lehet tenni később is, de „az alapokat felásni" az élet egy későbbi szakaszában jóval nehezebb." (Zsolnai György)
„Azoknak javaslom [a filozófiát], akik szeretnének valamit ténylegesen kezdeni az életükkel, értelemmel és tartalommal megtölteni, fogódzót találni a nehéz és kevésbé nehéz helyzetekben; ha szeretnének néha elveszni és újra megtalálni, megtaláltatni." (Zaka Stefánia)
„Úgy látom, hogy a mi képzésünkben egészen hangsúlyosak voltak az olyan területek, amelyek valahogyan kapcsolódtak a vallás problematikájához. Ez nekem nagyon tetszett." (Bernáth László)
„Rengetegféleképpen hasznosítható, olyan tág tudást ad és olyan kompetenciákat mozgósít, mely számos munkakörben alkalmazható. A filozófia beépül és minden tudományt kiegészít, bármivel párba lehet állítani." (Veres Katalin)
„A PPKE-BTK-n folyó filozófiaoktatás színvonala országos, a Campuson létrejövő közösség pedig nagyban segíti az élénk hallgatói élet kibontakozását, ami különösen fontos a filozófia szak esetében." (Zsolnai György)
„Két év közigazgatási szolgálat után a versenyszférában, menedzsment-területen is el tudtam helyezkedni és a végzettségem éppenséggel komoly előnyt jelentett!" (Névtelenséget kérő volt hallgató)
„Immanuel Kant a Pölitz-féle metafizikai előadások bevezetőjében kísérli meg definiálni a filozófiát; egy hosszas fogalmi meghatározás révén való szűkítés végén oda jut, hogy e tudomány végső sajátosságát az „egzisztenciális elköteleződés"-ben ragadja meg. Számos más diszciplínával szemben a filozófiát nem lehet „csak" szakmaként, a személyes, magánélettől független művelni, mivel a filozófiai ismeretek az ember abszolúte minden tevékenységi körét érintik. Ezt véleményem szerint érdemes kiegészíteni Friedrich Nietzsche Vidám tudomány c. kötetének 2.§-val, mely az Intellektuális lelkiismeretességről szól. Eszerint minden kérdésben csakis a (lehetséges) legutolsó pro- és kontra érvek felderítését követően dönthetünk tiszta lelkiismerettel és megalapozott módon. A fenti két gondolat összekapcsolása révén meglátásom szerint a filozófia egyszerre tesz képessé indokolt kereteken belül való abszolút toleranciára és nyitottságra, valamint stabil és kiegyensúlyozott személyes álláspont kialakítására." (Birta Zsolt)
„A tanároknak mind volt egy jellegzetes látásmódjuk a filozófiáról, ami lehetővé tette, hogy a filozófia egészen különböző megközelítéseit ismerjük meg. Ez a fajta pluralizmus szerintem előny. A tanárok készek voltak nagy energiákat fektetni abba, hogy segítsenek szakmailag megfelelő módon elkészíteni egy-egy munkát (szakdolgozatra, cikkekre, vagy tanulmányi versenyekre készülő dolgozatokra gondolok itt.)" (Bernáth László)
„A kis létszámú órák, a tanárok és diákok hozzáállása miatt a tanórák nagyon jó hangulatban telnek el, konzultációkra, kérdésekre, tanár-diák kapcsolat kiépítésére pedig az órákon kívül is van lehetőség. A hallgatók többnyire ismerik és segítik egymást, ami még pluszként elmondható." (Veres Katalin)
„Némi leegyszerűsítéssel alapvetőnek nevezhetünk két filozófiatípust: a kérdezés filozófiáját – ide tartoznak a szkeptikus és határozatlan filozófiák – és a válaszadás filozófiáját. E két típus mindenkor – így a filozófiaoktatásban is – kiegészíti egymást." (Paár Tamás)
„Annyit fontosnak tartok megjegyezni, hogy csak annak érdemes filozófiát tanulni, akit tényleg érdekel, de ez valószínűleg a többi szakkal is így van. Ha viszont valakit érdekel a filozófia, annak az a specialitása, hogy úgysem hagyják nyugodni az embert azok a kérdések, amelyek ide kapcsolódnak. Engem pl. mindig érdekelt, hogy hogyan működnek a számítógépek, de érdekes módon sohasem mélyedtem el ennek tanulmányozásában, mivel az életutam nem ennek a szakmának az irányába vitt. Viszont van egy olyan érzésem – bár ezt nem tudhatom, mivel végül filozófia szakos lettem –, hogy a filozófiával kapcsolatos kérdések (főleg azok, amelyeknek van etikai vonzata), engem akkor is érdekeltek volna, ha végül informatikus leszek, sőt, hobbi szinten biztos, hogy foglalkoztam volna vele. Ha pedig ezek a kérdések mindenképp foglalkoztatják az embert, miért ne volna érdemes megpróbálni "profi" szinten is foglalkozni velük?" (Bernáth László)
